Koromporkolt

Ez tipikusan az az étel, amikor kézzel - lábbal eszel... amikor egy jó pofa sör nélkül hozzá sem érdemes kezdeni... amikor az egyébként kínos pedantériád sutba dobva, ragadsz, mint állat, kajálás után, de nem érdekel... Összejött a banda, férfimulatság a láthatáron - na, ilyenkor adj az asztalra körömpörköltet.  Már magát a főzés folyamatát is idillivé teheted: kimenni a szabadba, jó bográcsolás keretében megvitatni az élet folyását, természetesen oda, meg vissza, HP-vel locsolgatni a gigát, amíg elkészül a fő fogás (a sör a kajához isteni). Gyengébbek kedvéért HP: házi pálinka. Annak fogyasztása semmiképpen sem elítélendő, sőt, orvosság. A zasszony például egy két dekást (két deciliteres) tart a hűtőben, kizárólag gyógyítási céllal - na meg azzal a szigorú kikötéssel: "Lajos, ehhez nem nyúlhatsz hozzá! Sőt! Rá sem nézhetsz! És nem hiszek a véletlenekben sem, valamint olyan kifogásokat sem fogadok el az üveg levegővel való egyre nagyobb telítettsége esetén, hogy elpárolgott! Stimmt???" Esküszöm, nem értem a csajt,  de az életveszélyes fenyegetést mindenesetre akceptálom, mert kilátásba helyezte, hogy a.. á, le sem írom, a fantáziádra bízom Jolcsi szavait... Szóval, a zasszony, amikor fáj a torka, nátha közeledtét érzi, egyszerűen a hűtőhöz lép, kinyitja a csatos üveget, és pohárral sem vesződve egyszerűen meghúzza egy korty erejéig. Gargalizál vele (őrület, nem?), majd lenyeli, és részéről kész a gyógykezelés. Hat, mert mostanában tüsszögni nem hallottam. Mindig az apósomra hivatkozik a gyógymód alkalmazása közben: az öregnek cirka 2 % vér is lehetett az ereiben az alkohol mellett, de beteg a szíjas kisöreg sosem volt... halálakor a háziorvos kinyilatkoztatta, hogy cirka 20 éve volt utoljára kezelve - akkor is az asszonyt küldte el maga helyett orvoshoz, mert hát heveny másnapossággal küzdött, a munkáltatója  meg nem akceptálta a fenti tényt, ami az öreg melóhelytől való távollétében nyert matériát - ergo: igazolás kellett...

Akkor lássuk a körömpörköltet.

Hozzávalók: 
- 5-6 darab köröm, 1-2 farok (sertés),
- 3 fej értelmes hagyma (jó nagy),
- 20 dkg füstölt szalonna,
- 1 evőkanálnyi őrölt pirospaprika (csíp, vagy nem csíp, te dolgod),
- 1 paradicsom, paprika,
- 1 fej fokhagyma (nem gerezd, fej!),
- 1 mokkáskanál cukor, só, bors, ételízesítő ízlés szerint,
- 1 mokkáskanál őrölt köménymag,
- csipet kakukkfű, majoranna - nem mindenki szereti benne
A húsdarabokat jó alapos tisztítás után darabold fel: a körmöket vágd félbe hosszában, a farkot pedig 10 centis darabokra. Tedd fel főni annyi vízben, ami ellepi - sokan kuktába teszik jó órára. Addig főzd, amíg a csontok könnyen ki nem jönnek a húsból. Ez sima főzésnél jó két-három órahossza is lehet. Amikor a csontokat könnyen kiszedheted, a főzőléből tedd ki hűlni egy tálra, majd csonttalanítsd, amennyire tudod. A köröm legvégéből nem érdemes  kiszedni, azt hagyd benne (valami mennyei érzés egyébként azt a részt csócsálni).
A füstölt szalonnát pirítsd le zsírjára, szedd ki belőle a pörcöt, s ebbe tedd bele a karikára, vagy apróra vágott hagymát, paprikát. Dinszteld meg, majd add hozzá az őrölt paprikát, öntsd fel vízzel, add hozzá a paradicsomot, zúzott fokhagymát, fűszerezd a hozzávalókkal.  Tedd bele a kicsontozott húsokat, és annyi vízzel - vagy húsleveslével öntsd fel, ami ellepi. Főzd készre, vigyázz, ne égjen oda.
Köret: főtt krumpli, cékla, egyéb savanyúság.